Volatilitás

A volatilitás egy mérőszám, mely az eszköz értékmozgásának mértékét fejezi ki, esetleg profitját a futamidő alatt. Leggyakrabban az aktívum árának normális eloszlásaként definiáljuk. A volatilitást általában σ szimbólummal jelöljük, vagy a görög szigma betűvel. A volatilitás több variációja létezik, mint például az általános volatilitás, történelmi volatilitás, implikált volatilitás, vagy korrelált volatilitás. A befektetők számára fontos tényező továbbá a Béta koefficiens, mely az eszköz volatilitását a kiválasztott benchmarkhoz (viszonyítási alaphoz) viszonyítja – például részvény vs. index. A volatilitás az adott aktívum kockázatossági mutatója. 

A volatilitást áltatában úgy számítjuk ki, mint az eszköz árának normál eloszlását egy bizonyos időn belül, például 30, vagy 90 nap alatt. Ez az eloszlás fejezi ki aztán, milyen mértékben változik az aktívum ára az időben és ebből következtethető az eszköz kockázatossági mértéke. Az aktívum, melynek árfolyama magasabb volatilitást mutat, logikusan kockázatosabb, mivel nehezen megjósolható előre az ára. 

Itt most körülírtuk az általános volatilitást. Ez történelmi adatok megfigyelésén alapszik (mondjuk 30 napra visszatekintve), ahol az utolsó megfigyelt ár megegyezik a jelenlegi árral. Azonban többféle típusú volatilitás létezik és mindegyik más célt szolgál.

A volatilitás típusai

  • történelmi volatilitás – a pénzügyi instrumentum volatilitása, mely a múltbéli adatokból indul ki, beleértve az utolsó ismert adatot (szemben az általános volatilitással, ahol az utolsó adat az aktuális) – például a 2004-es év volatilitása. 
  • a jövőbeni várható volatilitás – a pénzügyi eszköz volatilitása, mely a mai naptól számolódik és a jövőben végződik (általában az opció lejárati idejében)
  • korrelált volatilitás (Beta) – összehasonlítja az adott eszköz volatilitását, illetve portfólióját a viszonyítási alappal (például a részvény index)
  • implicit volatilitás – a származtatott pénzügyi ügylet volatilitása (az esetek többségében az opcióké), mely a mögöttes aktívum volatilitásából indul ki és általában az opciók értékbecslési modellének egyik bemeneti adata (pl. a Black-Sholes)
  • implicit volatilitás – szintén lehet általános, történelmi és jövőbeni 
A befektetések és a volatilitás
A pénzügyi eszköz volatilitása fontos szerepet kell, hogy játsszon a befektetésről való döntésben. Ennek egyik oka a befektető érzelmi fegyelmére támasztott magasabb követelmények az aktívum magas volatilitásánál. Az eszköz nagyobb ingadozásánál tesztelhető a befektető azon elhatározása, hogy kiáll-e a befektetése mellett.

Újabb gond merülhet fel egy váratlan eszközeladásnál (például egy hirtelen készpénz szükség esetén). Ebben az esetben a magas volatilitás magasabb esély egy rövidtávú csökkenésre és a befektetés értékvesztésére az eladásnál.
A hozam magas volatilitása magasabb spektrumú lehetőséget jelent a portfólió végső értékére. Más szavakkal élve, minél magasabb a hozam volatilitása, annál inkább megbecsülhető a portfólió jövőbeni teljes hozama. Ez probléma lehet például a nyugdíjspórolásoknál. 
Ezzel szemben az aktívum magas volatilitással sokkal nagyobb lehetőséget nyújt rövidtávú csökkenésre és túlértékelt árfolyamon történő eladásra.

Béta
Fontos, a volatilitásból eredő mutató, az ún. Béta koefficiens. Melynek értéke 0-tól végtelenig terjed és az adott eszköz, vagy portfolió relatív volatilitását jelöli, valamely alaphoz viszonyítva (például a részvények és részvényindexek). Ez azt jelenti tehát, hogy mennyire korrelál a volatilitás indexe az adott részvénnyel:

  • Béta = 0 - 1 – amennyiben a Béta 0 és 1 között mozog (de az egyik szélső értéket sem éri el), az adott részvény volatiliátása alacsonyabb az indexnél 
  • Béta = 1 – itt a volatilitások teljesen megegyeznek
  • Béta > 1 – ebben az esetben a részvény magasabb volatilitással rendelkezik, mint maga az index

Hasonlítsuk össze a ČEZ, az Unipetrol és a CETV társaságok részvényeit a PX indexhez viszonyítva. Amennyiben a PX index a kereskedési napon 1%-ot nő, a ČEZ részvényei szintén 1%-ot, az Unipetrolé csökken 0,2%-kal és a CETV 4%-kal nő, akkor a Béta koefficiensnek a következő értékei lesznek: 

  • BétaČEZ = 1
  • BétaUnipetrol = 0,2
  • BétaCETV = 4

Megfigyelhetjük, hogy a CETV részvényeknek sokkal nagyobb a volatilitásuk, mint az index, úgyszintén a ČEZ részvények és az Unipetrol részvények kevésbé. Szintén látható, hogy a korreláció iránya (pozitív, vagy negatív) nem játszik szerepet a koefficiens változásában. A példák illusztrálva vannak.
A volatiliátással való kereskedés
A mai pénzügyi tőzsdék lehetővé teszik akár a volatilitással történő kereskedést is. E célból különböző opciók és csereügyletek vannak, de a volatilitással történő kereskedés fő módja a VIX index. Ez az index az implikált volatilitást méri az S&P 500 indexhez viszonyítva. A részvénypiac várható volatilitását méri az elkövetkező 30 napra előre. A volatilitásba történő befektetéssel a befektetőnek, gyakorlatilag nem kell figyelnie az S&P 500 index növekedését, vagy csökkenését. A célja felbecsülni, mikor válik „mozgékonnyá" a piac, mert akkor pénzt jövedelmez.​