Tőzsde

A tőzsde egy olyan intézmény, amely befektetési eszközök piacának szervezésével foglalkozik. Segítségével olyan pénzügyi eszközök vételére és eladására nyílik lehetőség, mint amilyenek az értékpapírok, a határidős ügyletek, az opciók, az árupiaci áruk, a befektetési jegyek, a devizapárok stb. Formája a kétoldalú árverés, melynek során az adott eszköz végső áráról a kereslet és a kínálat dönt. A tőzsde az egyik oldalon a kibocsátókat tömöríti, akik kiegészítő tőkéhez szeretnének jutni, a másik oldalon pedig a befektetőket, akik gyarapítani szeretnék szabad pénzeszközeiket. A tőzsde ezenkívül instrumentumok ezt követő (kibocsátás utáni) kereskedésének közvetítésével is foglalkozik, melynek során az instrumentumok csak tulajdonost cserélnek, ebben az esetben az ügylet mindkét oldalán befektetők állnak.
 
A tőzsdék szerepe
A tőzsdék célja két fél (a kibocsátó és a beruházó) találkozásának közvetítése, azok kölcsönös meggazdagodása céljából. A kibocsátó ezáltal vállalkozásához további forrásokra tesz szert, míg a befektető lehetőséget kap szabad pénzeszközei gyarapítására. A tőzsdei ügyleteket a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek egységesíteni, hogy ezáltal kiküszöböljék a tárgyalások szükségességét és az ezzel összefüggő bizonytalanságokat, késedelmeket és járulékos költségeket.   Ez növeli a tőzsdei ügyletek likviditását és átláthatóságát is.
 
A tőzsdék makrogazdasági szerepet is betöltenek. A modern posztindusztriális gazdaságokban ugyanis a tőzsde egyszerű és hatékony eszköz arra, hogy a középréteg aránylag kis összegű megtakarításai a fejlődés és növekedés terén eszközölt nagy befektetésekké váljanak. A tőzsde nélkül ezeket a szétaprózott forrásokat csak nehezen lehetne ilyen hatékonyan elosztani.
 
Mivel a tőzsdei árakat többé-kevésbé kizárólag a piaci erők befolyásolják, azok mozgása az egész gazdaság teljesítőképességének megbízható mutatója. A nemzeti tőzsdék indexe így a nemzetgazdaság fejlődésének egyfajta mutatójává válhat.
 
Tőzsdék fajtái
 A tőzsdék nem egyformák, ezért több paraméter szerint is feloszthatjuk őket. A leggyakrabban a kereskedett eszközök alapján történő felosztással találkozunk:
 

  • Értéktőzsdék – közéjük tartozik az értékpapírtőzsde, a devizatőzsde, valamint a származtatott pénzügyi eszközök piaca.
  • Árutőzsdék – ahol nyersanyagokkal és a hozzájuk kapcsolódó kontraktusokkal kereskednek.
  • Devizapárok tőzsdéi – ma már az értéktőzsdéhez tartoznak.
A tőzsdefajták másik, gyakran használt felosztása az ott megvalósított ügyletek fajtája szerint történik:
 
  • Klasszikus tőzsdék – ezeken standardizált értékpapírok, főként részvények és kötvények kereskedése folyik.
  • Származékos tőzsdék – ezeken különféle származékos eszközök, főként különböző mögöttes eszközre (árupiaci áruk, energiák, devizák, részvények stb.) vonatkozó határidős ügyletek kereskedése folyik. Ezek a tőzsdék kezdetben tisztán árutőzsdeként működtek, később azonban nyersanyagokra vonatkozó határidős kontraktusok tőzsdéjeként funkcionáltak. ​
A futures elterjedésével ezeken a tőzsdéken megkezdődött a szinte bármilyen kereskedhető mögöttes termék határidős ügyletének kereskedése. Vagyis nemcsak nyersanyagoké, hanem többek között kamatoké, részvényeké, kötvényeké is. 
 
A világ tőzsdéi
 Az itt jegyzett értékpapírok piaci értéke alapján a világ legnagyobb tőzsdéje az egyesült államokbeli New York-i Tőzsde (NYSE), amelyet a japán Tokiói Tőzsde (TSE) követ. Európában a legnagyobb önálló tőzsde létrejötte, vagyis 1801 óta a nagy-britanniai Londoni Tőzsde (LSE). A közép-európai régió vezető tőzsdéje a németországi Frankfurti Tőzsde (FWB).