Tőkeáttételi hatás vagy tőkeáttétel


Tőkeáttétel a befektetők számára

A pénzügyi tőkeáttétel lehetőséget kínál a befektetőnek, hogy nagyobb volumenű eszközzel kereskedjen, mint amekkora a rendelkezésére áll. A nyereség vagy a veszteség ezért sokkal nagyobb lehet. Az idegen tőkét az esetek többségében a bróker biztosítja a befektetőnek és ezért a szolgáltatásért természetesen pénzt vár.

A bróker a befektető eszközeinek egy részét egyfajta zálogként használja – ez az ún. fedezet (margin). A bróker által nyújtott tőkeáttétel egyenlő:

 

A befektető pl. azt fontolgatja, hogy 1 lot USD/CHF-t vásárol – vagyis 100 000 dollár értékű befektetést hajt végre. A befektetéshez tőkeáttételt vesz igénybe és a bróker 1 000 dollár fedezetet követel majd vagy a tranzakció árának 1 százalékát. A befektető által megcélzott végső tőkeáttétel tehát 100 : 1 (1000/100 000).

A tőkeáttétel nagysága, amelyet a bróker hajlandó felajánlani a befektetőnek gyakran azoktól az eszközöktől függ, amelyekkel a befektető kereskedik. Általában érvényes, hogy a devizapárosok esetében a Forexen a tőkeáttétel jóval nagyobb – 50:1 körüli –, míg a részvényeknél a tőkeáttétel nagyságrendileg 2:1 és a futures esetében 15:1. Az ilyen nagy tőkeáttétel a Forexnél első pillantásra nagyon kockázatosnak látszik, mindazonáltal a napi mozgások a devizapárosoknál rendszerint kisebbek egy százaléknál.
A pénzügyi tőkeáttétel kockázatát egy egyszerű példával így szemléltethetjük:

Ha befektető 2:1 tőkeáttétellel részvényeket vásárol, azaz 50 %-nyi saját eszközt helyez el az ügyletbe és 50 %-ot a brókertől kér kölcsön, 10 %-os részvényárcsökkenés esetén a befektető elveszíti behelyezett sajáteszközeinek 20 %-át.

Pénzügyi tőkeáttétel a cégeknél

A részvényeseknek a tőkeáttétel egyúttal lehetővé teszi, hogy továbbra is ellenőrizhessék a céget sajáttőkéjük kisebb volumene mellett kis.

A cégnek a tőkeáttétel csak abban az esetben teszi lehetővé a nyereségeinek növelését, ha az eszközmegtérülési mutató (return on assets – ROA) nagyobb, mint a kamatláb az adósságnál. Ellenkező esetben a tőkeáttétel a cég ellen hat és csökkenti a nyereségeit.

Hogyan kell mérni a tőkeáttételi hatást?

A cégek tőkeáttételének elemzésére néhány arányossági mutató szolgál. Ebben az esetben érvényes, hogy a befektetőnek össze kellene hasonlítania a tőkeáttételt mind időben, mind ágazatonként.

 

 

 

Ha a társaságnak 2 000 000 cseh korona értékű eszköze van és 1 000 000 cseh korona értékű tőkét birtokol, a sajáttőke a társaság eszközeinek a felét képviseli. A pénzügyi tőkeáttétel így kettővel egyenlő (1 000 000/2 000 000). Más szóval, a cég 2:1 arányban „áttételesített”.

 

 

 

A befektetőnek egyúttal meg kell győződnie róla, hogy a pénzügyi tőkeáttétel nem fordult a céggel szembe. Itt az EBITDA és a pénzeszközök aránya segít:

Ez az arány megmutatja, hogy a cég hányszor képes a saját EBITDA értékével lefedni a pénzügyi költségeket (bevételek kamatozás előtt, amortizálódási leírások és adózás előtt).
Források: investopedia, Wikipédia, Fundamentals of Financial Management