S&P 500 Index

Az S&P 500 indexet az égész világon a legfontosabb tőzsdeindexként tartják számon. Az amerikai Standard&Poor´s ügynökség állítja össze és magában foglalja Amerika 500 vezető részvényének a súlyozott átlagát. Összetettsége által nagyon jól tükrözi az egész amerikai tőzsde eseményeit. Ezért is gyakran használják a beruházások reprezentatív mintájaként.

Az S&P 500 index struktúrája
Ez az index felöleli az 500 legnagyobb vállalatot, a piaci kapitalizációjuk alapján. Ebből nyilvánvaló a nagy cégekre való reflektálás (large cap equities) és a kisebb cégek figyelmen kívül hagyása. Ezt azonban ellensúlyozza a különböző ipari ágazatok és egyben a növekvő, és így az értékes részvények, bevonása (growth and value stocks). Ezzel szemben például a Nasdaq Composite index elsősorban a technológiai és a gyorsan növekvő vállalatokat öleli fel. A Dow Jones Industrial Average Index viszont még inkább a nagy társaságok felé fordul. Éppen ezen okokból az S&P 500 index az egészséges amerikai és a globális gazdaság általánosan elfogadott mutatója.

Az index számítása
Az indexet a bevont cégek piaci kapitalizációja és a számítási képletben szereplő módosított osztó (ún. divisor) segítségével számítjuk ki. A divisort úgy határozzuk meg, hogy a cégnél egy esetleges változás (pl. későbbi részvényjegyzés, részvényfelosztás, fúzió…) önmagában ne legyen hatással az index számértékére. Az osztó kiszámítása meglehetősen bonyolult művelet, körülbelül kilenc milliárd dollárnyi értéket képvisel.
Tehát például, hogyha a vállalatok piaci kapitalizációja 15 billiárd dollár, az osztó kilenc milliárd dollár, akkor az így kapott index értéke 1666 pont.

Az S&P 500 index fajtái
Az S&P 500 indexben lévő egyes vállalatok piaci kapitalizációja egyensúlyban van, de csak a nyilvánosan kereskedhető részvények használatának feltételével (ún. free-float capitalization-weighted).  A legnagyobb vállalat aránya három százalék körül mozog és a 10 legnagyobb vállalat az index mintegy ötödét képezi. A leggyakrabban idézett indexfajta magában foglalja a tőkenyereséget – azaz az állományok árkülönbségeit. Az index további típusai tartalmazzák a részvényosztalékot, nettó hozamot, vagy az adózás utáni hozamot.

Az index minden vállalata még be van sorolva egy konkrét ágazati alindexbe. Így a gyakorlatban a befektető találkozhat még S&P 500 Financials, S&P Utulites és S&P Industrial indexekkel is.  A cégek legnagyobb arányát, közel 20%-át a technológiai ipar jelenti, ezt követik a pénzügyi szolgáltatások, majd az egészségügy. A befektető ezenkívül még találkozhat az index bővített, illetve egyszerűsítet változataival is (S&P 100, S&P 600).

Az S&P 500 index összetevői
Azon kívül, hogy a vállalat az 500 legnagyobb vállalat közé kerüljön a piaci kapitalizációja alapján, egyéb kritériumoknak is meg kell felelnie. Ezek közé tartozik például a megfelelő likviditás, a pénzügyi stabilitás és a részvényeinek legalább a fele nyilvánosan kereskedhetőnek kell lenni, stb. Természetesen ezen követelmények teljesítése még nem biztosítja a cég bevonását az indexbe. A cég indexbe történő bevonásáról, illetve kizárásáról az ügynökség bizottsága dönt. Ennek következtében az indexből újabb cég kiiktatódik, illetőleg bevonódik.  Ezek a változások hozzávetőlegesen havonta kétszer fordulnak elő.

Az összes vállalat piaci kapitalizációja 15 billió dollár körül mozog és így az amerikai részvénypiac teljes tőzsdekapitalizációjának a 80%-át képezi.

Az S&P 500 index és a befektetések
Az index fontossága révén, gyakran befektetések alapjául szolgál. Sok esetben a befektetések tárgyát a befektetetési alapok képezik, melyek az index felosztását másolják. Hasonló befektetési módnak minősül az ETF – exchange traded funds, amely tulajdonképpen közvetlenül a tőzsdén kereskedett részvények portfoliója.  A többi befektetési alap részére ez az index viszonyítási alapot jelent, azaz egy mérce (szint), melyet túl kell lépni, vagy legalább megtartani. Azon vállalatok részvényei, amelyek az index részévé válnak, rendszerint emelkednek. Ennek oka éppen a portfólió menedzser alap megnevezés. Ellenkező helyzet áll elő a cég kiiktatásánál.
 
A befektetések más típusai a származtatott (derivatív) ügyletek. Index opciókkal és tőzsdei határidős ügyletekkel például a chicagói tőzsdén kereskednek.