Részvényopciók

​​

A részvényopciók a legelterjedtebb részvényszármazékok. Kereskednek velük mind a tőzsdén, mind a tőzsdén kívüli piacon (ún. OTC). Az opciók jogot biztosítanak a tulajdonosuk (a vevő) számára, de nem kötelezik őket arra, hogy a jövőben rendezzék a kiindulási eszközöket. Egyszerűbben fogalmazva – a részvényopció egyfajta „utalványként” szolgál a részvények jövőbeni eladására vagy megvételére előre meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben. Azt az árat, amelyet a vevő jogosult megfizetni a kiindulási eszközért, illetve amennyiért eladhatja azt, az opció realizációs árának nevezik, esetleg strike price-nak. Mivel az opció eladója hátrányos helyzetben van, a vevőtől ún. opciós prémiumot kap.

A részvényopciók jellemzése és felosztása​

Kétféle opció létezik:

  • Vásárlói opció meghívásra, ún. call, amikor az opció tulajdonosa hosszú pozícióban van és jogosult egy meghatározott időn belül kikérni a részvényeszközöket az eladótól (az opció birtokosa a részvények új tulajdonosává válik).
  • ​Az eladói opció, ún. put, amikor a tulajdonos hosszú pozícióban van, de jogosult egy meghatározott időn belül eladni a részvényeszközöket.

Hogy a befektető mit vár el az egyes opciótípusoktól, a jobb áttekinthetőség kedvéért egy táblázatban szemléltetjük:​

 
A részvényopciókat tovább oszthatjuk amerikai és európai opciókra. Abban különböznek egymástól, hogy hogyan érvényesíthető az adott opció a megvételétől (eladásától) az érvényesség lejártáig (expirációig). Az európai opciót az érvényességének ideje alatt csak eladhatjuk vagy megvásárolhatjuk, viszont ebben az időszakban nem érvényesíthetjük. Az érvényesítés csak az expiráció pillanatában válik lehetővé. Ezzel szemben az amerikai opciót eladhatjuk, megvásárolhatjuk és bármikor az érvényességi időn belül érvényesíthetjük is, nem kell tehát megvárnunk az expiráció dátumát.​

Opciós prémium​
Az opciós prémium az az ár, amelyért az opció birtokosa megveszi a szerződéstől való visszalépés jogát a kihirdetőtől. Az opciós prémium meghatározó szerepet játszik az adott opcióból következő nyereségek és veszteségek levezetésénél. Az opciós prémium nagyságát meghatározó legfontosabb tényező a piaci kamatmérték. A call opció birtokosa a kiindulási részvény (alaptermék) realizációs árát csak a call opció érvényesítési időszakában fizeti ki. Addig nincs szüksége pénzügyi eszközökre a vásárláshoz, ezért ezt kölcsönözheti, amelyből kamat formájában jutalom jár neki. A piaci kamatértékek emelkedése a call opciók birtokosai számára előnyös, ennek következtében a call opciók ára, azaz az opciós prémiumuk emelkedik.

Az opciós prémiumnak két összetevője van:
az opció belső értéke – azt a nyereséget jelenti, amelyet a birtokosa szerezne, ha azonnal érvényesítené és egyúttal eladná a piacon.

az opció időbeni értéke – az opció értékesíthetőségét és a részvény volatilitását (az alaptermék árának időbeni változékonyságát) tükrözi. Az opció időbeni értéke csökken annak függvényében, ahogy közeledik az opció expirációs dátuma. Az időbeni érték a megemelkedett volatilitással arányosan növekedik a piacokon.

Az opció értékesíthetősége
A részvényopciókat a realizációs érték alapján is feloszthatjuk. Három variáns (változat) létezik:

  • Az első közöttük az Out-of-the-money (OTM) pozíció. Ebben az esetben a meghatározott realizációs ár felette áll a jelenlegi piaci árnak. Azt várjuk, hogy a kiindulás aktívum (alap aktívum) ára meghaladja a realizációs árat és mi haszonra teszünk szert. Az opció beszerzése ebben a pozícióban más változatokkal szemben a legolcsóbb számunkra. Az eladó ugyanis alacsonyabb opciós prémiumra tart igényt, mivel nagyobb a valószínűsége, hogy a piaci ár az expiráció idején nem a realizációs ár felett fog mozogni. Itt fordított arányosság érvényesül: minél nagyobb a különbség a realizációs és a piaci ár között, annál kisebb az opciós prémium az eladó számára.
  • A másodikat At-the-money (ATM) opciónak nevezik. Ebben az esetben a realizációs ár megegyezik a piaci árral.
  • A harmadik változat az In-the-money (ITM) opció, ami a beszerzés szempontjából a legdrágább változat számunkra. A realizációs ár már az adott pillanatban abban a sávban található, ahol expiráció esetében nyereséget jelentene számunkra, ami azt jelenti, hogy a kiindulási aktívum piaci ára alatt.
Ezek a példák a call opciók vásárlásakor voltak érvényesek. A put opció vásárlásakor a helyzet ellenkező lenne.