Pozíció

A pozíció általában pénzügyi eszközbe való befektetési formát jelent. Ez lehet például részvény, devizapár, vagy származtatott (derivatív) ügylet is. A pozíció nyitásával kezdi a befektető a kereskedést, többnyire valamilyen pénzügyi aktívumot vásárol. Az ügylet lezárását, azaz a pénzügyi eszköz eladását, a pozíció zárásának nevezzük. Minden pozíció zárása befektetőjének nyereséget, vagy veszteséget eredményez, ezzel egyensúlyozva a pozíció teljes hozamát. A még mindig nyitott pozícióra a nem realizált nyereség, vagy veszteség fogalmát használjuk. 

Pozíció nyitása és zárása
A kereskedési pozíció felvétele, vagy a pozíció nyitása túlnyomó részt egy brókercégnek adott megbízással kezdődik. Napjainkban bevett gyakorlat az elektronikus módon történő kereskedés és a megbízások is elektronikus kereskedési platformon belül zajlanak, internethez kapcsolódó számítógépen keresztül.

Például amennyiben a részvény, melyet a befektető meg kíván vásárolni, nyilvánosan kereskedhető a tőzsdén, a befektető számára mindig hozzáférhető az adott részvény aktuális ára. A pozíció nyitásához így elegendő egy egyszerű piaci megbízás, melyben a befektető meghatározza a részvények kívánt mennyiségét és a bróker biztosítja számára ezek megvételét, a legjobb aktuális piaci árfolyamon. Amennyiben a befektetőnek ez az ár túl magasnak tűnik, adhat összetettebb megbízást, amelyben megszabja a pozícióba történő belépés kívánt árát is. Ez esetben a pozíció nyitása, csak az eszköz meghatározott árfolyamának elérésénél jön létre (előfordulhat, hogy be sem következik).

Ezen a ponton a befektetőnek már nyitott a pozíciója és valós időben követheti nyomon saját, nem realizált értékét. Ez lehet az a nyereség, vagy veszteség, melyet a befektető a pozíció nyitásánál elszenvedett (az eszköz árfolyamkülönbsége pozíció nyitásánál és jelenleg). Ez az érték nem realizált, mivel a pozíció továbbra is nyitott és a pozíció értéke még a pozíció zárásáig változhat, a vásárolt aktívum aktuális árfolyamváltozásának következtében.

A pozíció zárása ugyanolyan módon történik, mint a pozícióba való belépés. A befektető újabb megbízást ad brókerének, melyben meghatározza a mennyiséget, esetleg a kívánt árfolyamot is a pozíció zárásához. Ekkor választhat, lezárja pozícióját, vagy csak részlegesen zár pozíciót – mindössze néhány tulajdonában lévő részvény értékesítésével. A pozíció zárásával realizálódik a pozíció értéke és a befektető számára ismertté válik a lezárt pozíciójának végleges hozama. Ezt abszolút (pl. 1000 CZK), illetve relatív értékben (pl. 5%) fejezhetjük ki.

A pozíció abszolút hozamát a következő módon számítjuk ki:

Abszolút hozam = (A pozíció értéke zárásnál – a pozíció értéke nyitásnál) – jutalékok
A relatív hozamot úgy kapjuk meg, hogy fenti egyenletet elosztjuk a pozíció nyitási értékével, mivel a relatív hozamot mindig a kiindulási befektetéshez viszonyítjuk.

Rövid és hosszú pozíció
Az eddig vázoltak a gyakorlatban az ún. hosszú (long) pozíciót jelentik, ami tulajdonképpen eszközvásárlást jelent, majd ennek jövőbeni értékesítését. A befektető, aki hosszú pozícióba lép, feltételezi, hogy a megvásárolt aktívum árfolyama a jövőben növekedni fog és ő így ebből a pozíció zárásánál profitál. Tehát a megvásárolt eszköz árfolyam emelkedésére spekulál.

Spekulálni lehet azonban az adott eszköz árfolyamának csökkenésére is. Amennyiben a befektető árfolyamesésre számít, ún. rövid (short) pozícióba lép. Elméletileg előbb az adott eszköz eladása történik meg, majd a jövőben ennek visszavásárlása alacsonyabb áron. A probléma azonban abban rejlik, hogy a befektető az adott aktívummal az ügylet elején nem rendelkezik.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a befektető brókerétől „kikölcsönzi" a kívánt eszközt, például a részvényeket. Ezt követően ezeket a részvényeket eladja a tőzsdén. Majd árfolyamváltozásra vár és amennyiben az ár a megfelelő alacsony szintre süllyed, a befektető a tőzsdén visszavásárolja a részvényeket, hogy brókerének visszaadhassa. A befektetőnek ezért „kikölcsönzésért" természetesen a brókerének fizetnie is kell. A befektető hozamát tehát nem csak a végbevitt ügyletért fizetendő jutalék összege csökkenti, ráadásul még az értékpapírok hitelkamatát is fizetnie kell.

Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden részvény reálisan „shortolható".