Páros részvénykereskedés

A páros részvénykereskedés olyan üzleti stratégia, amely két különböző részvénnyel, ugyanabban a pillanatban történő kereskedésen alapul. A páros kereskedésben a befektető belép egy hosszú pozícióba (long) és a másik részvénnyel rövid pozícióban (short) kereskedik. Ez esetben a két részvény kölcsönösen fedi egymást és így csökken a kockázat. A páros kereskedésnél két, történetileg korellálható (hasonló, összekapcsolódó) árfolyam-fejlődésű részvényt választunk, többnyire ugyanabból az ágazatból. Feltételezzük, hogy áruk ugyanabban az irányban mozog, de kölcsönösen szétváltak (nagyobb spread alakult ki közöttük) és a befektető azt várja, hogy hasonló árfolyamszintre térnek vissza. Az egyik tétel tehát gyorsabban, a másik lassabban emelkedik, esetleg a második tétel akár csökkenhet is. Ezáltal spread alakul ki a két részvény között. A kereskedő ennek a spreadnek az eltörlésére tesz fel és belép a long pozícióba a „fennmaradt" részvénnyel, miközben a gyorsabban növekedett részvényt „shortolja" (rövidre zárja).

A páros kereskedést gyakran profi kereskedők alkalmazzák, pl. az ún. hedge alapokban (biztosított alapokban). A profi kereskedők egész sor potenciális részvénypárost tesztelnek. A páros kereskedésre szánt részvények kiválasztásának módját backtestingnek nevezik – visszamenőleg értékeli az árfolyam-alakulás történeti adatait és új árdivergenciákat keres –, olyan momentumok ezek, amikor a részvények árai távolodnak egymástól és spreadet alakítanak ki. Ezek az áringadozások alkalmasak a kereskedésbe való belépésre. A páros kereskedés ui. abból a feltevésből indul ki, hogy a divergenciák többnyire a piac rövid távú hatékonyatlanságának a következményei és a részvényárak aránya végül visszatér az átlagos történeti értékekhez. Ezeket a divergenciákat leggyakrabban a kereslet és a kínálat közötti átmeneti változások, a társaságokról szóló fontos hírek reakciói stb. okozzák.

A párosok kiválasztásánál statisztikai módszereket alkalmaznak, ezért a páros kereskedést olykor „statisztikai arbitrázsnak" is nevezik.

Amint a befektető nyílt páros ügyletre tesz szert, az alábbi négy változat (variáns) egyike állhat elő:

A vásárolt részvény (long) növekedni fog, az eladott részvény (short) csökkenni fog. Ez a legjobb variáns, mivel a befektető mindkét ügyleten nyer.

Mindkét részvény növekszik, de az a részvény, amelyet vásárolt gyorsabban nő és az eladott részvény lassabban nő. A hosszú pozíció ebben az esetben nyereséget generál, míg a rövid pozíció veszteséget. A hosszú pozíció nyeresége azonban nagyobb, ezért a végleges hozam pozitív.

Mindkét részvény csökkenni fog, de a vásárolt részvény gyorsabban csökken, az eladott részvény lassabban csökken. A hosszú pozíció veszteséget generál, de a rövid pozíció nyereséget eredményez. A rövid pozícióból származó nyereség azonban kisebb, mint a hosszú pozíció vesztesége, ezért a végeredmény veszteség lesz.

A legrosszabb esetben mindkét részvény árfolyama a befektető ellen mozdul el. A vásárolt részvénye csökkenni fog, az eladott részvénye növekedni fog. Ebből az ügyletből származik a legnagyobb veszteség. Ezért nagyon ügyelni kell a páros kereskedésre szánt részvények kiválasztásánál.

Példa: A befektető a technológiai ágazatból kiválaszt két részvényt: International Business Machines (IBM) és Hewlett Packard (HPQ). A páros kereskedésnél fontos, hogy mindkét pozíció arányosan nagy legyen – különben az ügylet kibillen az egyensúlyi helyzetből és ezáltal növekszik a veszteségek kockázata. Esetünkben egy-egy részvényre kb. 5000 USD esik. A vásárlás a következőképp zajlik: 2012. augusztus 6-i dátummal a befektető hosszú pozíciót nyit – 25 db IBM-részvényt vásárol 198 USD/részvény áron (tehát összesen 4950 USD) és rövid pozíciót nyit – 270 db HPQ részvényt ad el 18,5 USD/részvény áron (összesen 4995 UDS).

A befektető pl. 2012. október 6-ig lezárja az ügyeletet. Az IBM-részvényeken hosszú pozíció volt lezárva 198 USD-ről 210 USD-re történt árfolyam-növekedés mellett, a hozam (210-198) X 25 = 300 USD. A HPQ-részvényeken rövid pozíció volt lezárva 18,5 USD-ről 14,5 USD-re történt árfolyamcsökkenés mellett, a hozam (18,5-14,5) X 270 = 1080 USD. A páros kereskedés teljes hozama 300 + 1080 = 1380 USD.

Páros kereskedés példája: IBM és HPQ

További részvénypárosok példái, amelyekkel a gyakorlatban kereskednek:

Google (GOOG.US) és Yahoo (YHOO.US)

RWE (RWE.GR) és E.ON (EOAN.GR)

Exxon Mobil (XOM.US) és Chevron Corporation (CVX.US)

Más stratégiákkal ellentétben a páros kereskedés stratégiája kockázati szempontból biztonságosabb („hedgelt"), mivel a pozíciók kölcsönösen védik egymást az ágazati, esetleg a piaci kockázattal szemben. Amennyiben az egész ágazat összeomlik, a rövid pozíció a stratégiában minimalizálja a veszteségeket. Mindazonáltal ez a stratégia sem kockázatmentes. Előfordulhat, hogy a részvények közötti spread tovább szélesedik (ahelyett, hogy csökkenne) és ezért a befektetőnek szigorúan szabályoznia kellene a veszteséges pozíciókból történő kilépést.