Limit megbízás

A limit megbízás utasítás a bróker számára, hogy értékpapírt vásároljon vagy adjon el specifikált áron vagy (a befektető szempontjából) kedvezőbb áron. Kétféle alapvető limit megbízás ismert – a buy limit és a sell limit. A vételi megbízás (buy limit) esetében a befektető azt várja, hogy az értékpapírt specifikált vagy alacsonyabb áron vásárolják meg. Az eladási megbízás (sell limit) esetében ez éppen fordítva van – a befektető elvárja, hogy az értékpapírt specifikált vagy magasabb áron értékesítsék.

A megbízás általában egy utasítás, amelyet a befektető a brókerének ad, és amelyben specifikálja a megrendelését, pl. a tranzakció éppen elvárt árát. Különböző megbízások alapján a befektető pontosan megszabhatja, milyen feltételek mellett kívánja lebonyolítani a tranzakciót, és ezáltal nyereségre (illetve veszteségre) tegyen szert az „ellenőrzött" befektetéséből.

A buy limit és sell limit megbízások
Ha a befektető a buy limit ordert alkalmazza, specifikálja a maximális árat, amelyet hajlandó az adott eszközért kifizetni. Ez az ár lehetőleg alacsonyabb az aktuális piaci árnál, ellenkező esetben ugyanis azonnal megvalósul a megrendelés az aktuális áron és a megbízás ugyanúgy viselkedik mint a klasszikus piaci megbízás (ún. market order).

Az eladási limit megbízásnál – sell limit order a befektető specifikálja a minimális árat, amelyért az adott eszközt hajlandó eladni. Ez az ár logikusan magasabb kell, hogy legyen az aktuális piaci árnál, mivel egyébként ismét azonnali eladásra kerülne sor az aktuális piaci áron.

Példa a limit megbízásra – buy limit:

A befektető az ABC társaság 100 részvénye iránt érdeklődik, ezek aktuális piaci értéke darabonként 20 $. Ez azonban soknak tűnik számára, ezért vételi limit megbízást állít ki – buy limit 18$ értékben. Amennyiben ettől a pillanattól kezdve az ABC társaság részvényei a 18 $-os vagy még ennél is alacsonyabb szintre csökkennek, a megbízás aktívvá válik és sor kerül a lehető legnagyobb mennyiségű részvény megvételére (amennyiben nem veszik meg mind a 100 részvényt) a pillanatnyilag legkedvezőbb piaci áron. Ez azt jelenti, hogy részvények még a 18 $-osnál is alacsonyabb áron megvásárolhatók, de semmi esetre sem annál magasabb áron. Amennyiben a részvény nem süllyed 18 $-ig, a megbízás nem teljesül.

A limit megbízások felhasználása
Az előbbi példából nyilvánvaló, hogy amennyiben a részvények ára nem éri el a megbízás által meghatározott árat, ennek teljesítésére nem kerül sor. A befektető így egyfajta bizonytalanságnak teszi ki magát a limit megbízással, hiszen a tranzakció nem kell, hogy megvalósuljon. Ezért a limit megbízásokat azok a befektetők választják, akik preferálják a tranzakció ára feletti teljes mértékű ellenőrzését a tranzakció megvalósulásának bizonyossága feletti ellenőrzéssel szemben.

Elmondható, hogy a limit megbízások egyfajta alternatívái a piaci megbízásoknak (ún. market order). Ez az értékpapírok azonnali megvételét/eladását szolgálják aktuális piaci áron. A limit megbízásokkal ellentétben a befektető a piaci megbízás esetében biztos lehet az egész tranzakció lebonyolításában, nem tudja viszont ellenőrizni a tranzakció megvalósításának az árát.

Ez okból kifolyólag a limit megbízások kedvezőbb változatoknak számítanak azokon a piacokon, ahol kis tételekben kereskednek, miután a piaci megbízás ahhoz vezetne, hogy a kis mennyiségű eszközt különböző árakon felvásárolnák és a tranzakció végső ára elfogadhatatlan lenne. A limit megbízások a magasan volatilis eszközök esetében is megfelelőbbek, mivel a piaci megbízás alkalmazása ismét a tranzakció elfogadhatatlan árát eredményezné a gyakori és túlzott áringadozások miatt.

A limit megbízások lehetővé teszik a pozícióba lépés pontosabb időzítését, ezért alkalmasabb változatot jelentenek a rövid távú kereskedésnél (pl. másnaponként), amikor minden kis árváltozás fontos lehet. Az eszköz hosszú távú birtoklásakor, illetve az osztalék kedvéért néhány évre történő részvényvásárláskor a (azonos áron történő) piaci megbízás és a limit megbízás közötti különbségek eltűnnek.​