Kötvény

A kötvény egy értékpapír, amely igazolja az adósságot (adósságlevélnek is nevezték egykor). A kibocsátónak (az adósnak) a kötvény jogot biztosít arra, hogy bizonyos adósságrészt törlesszen, és egyéb jogok is fűződnek hozzá. A fix kamatozású (hozamú) értékpapírok közé tartozik (ún. fixed income securities), mivel többnyire nem változnak a törlesztő kamatok. A kötvény néhány alapvető paraméterrel rendelkezik – futamidő (maturity), adósságrész (principal), kamatláb, a vagyonjegyek fizetési gyakorisága. További tulajdonsága a deviza, amelyben a kötvényt kibocsátották, a kibocsátó, a minősítés (rating) stb. E tulajdonságok alapján a kötvényeket további csoportokba oszthatjuk. Ha a kötvénnyel nyilvánosan a piacon kereskednek, akkor további fontos vonásokkal találkozunk. A kötvény áráról, lejárati hozamáról (yield to maturity – YTM) stb. van szó.

A kötvények típusai
A befektető sokféle kötvénytípussal találkozhat, itt csak a legfontosabbakat ismertetjük:

  • Kuponos (vagyonjegyes) kötvény – ez a kötvény fix cash-flow-t biztosít, amikor a kifizetés rendszeres kuponokban történik.
  • A zéró-kupon kötvény (zero-coupon bonds) – ennek a kötvénynek semmilyen kuponja nincs, ezért a névérték alatt bocsátják ki. Az ár és a névérték közötti különbség képezi a befektető (tulajdonos) hozamát.
  • Átváltható kötvények (Convertible bonds) – a kötvény tulajdonosa (hitelező) opcióval rendelkezik arra, hogy a kibocsátó részvényeire cseréli a kötvény egy részét.
  • Részvényalapú kötvények (Reverse convertible bonds) – az adós (a kibocsátó) opcióval rendelkezik arra, hogy a hitelezőt pl. részvények formájában fizesse ki – az átváltható kötvények ellentettje.
  • Spekulatív kötvények (Junk bonds) – ez a kötvényeknek egy önálló csoportja, amelyek befektetési ratingje (besorolása) nagyon alacsony ( a befektetési szint alatt), ezért a nagyon spekulatív eszközök közé tartozik. Tekintettel a nagy kockázatra ezek a kötvények magas hozamúak lehetnek.
A kötvények alapvető jellemzői
A kötvény alapvető jellemzője a kupon. A kupon az a kifizetés (jelenértékű pénzáramlás), amellyel az adós rendszeres időközönként törleszt a hitelezőnek. Többnyire a kötvény névértékének fix százalékáról van szó. A befektető találkozhat a változó díjszabással (?) is, amely egy másik kamatlábhoz, pl. LIBOR, esetleg az inflációhoz kapcsolódik. A kupon kifejezés használata egyfajta hagyomány. A múltban ui. a kötvényen szelvények – kuponok voltak, amelyekkel a hitelező a bankba ment a kamatért.

Amennyiben a kötvénnyel nyilvánosan lehet kereskedni, ismert a piaci ára. A kötvény piaci árát a névérték százalékában fejezik ki. A kötvény névértéke azonban többnyire nem éppen 100-zal egyenlő. Amennyiben tehát a kötvény ára 75.25 és a névértéke 1000 $, az aktuális ára 752,50 $. Amerikában egészen természetes, hogy kötvény árát nem tizedes értékben, hanem harminckettedekben adják meg. Pl. a kötvény jelenértéke 98.04, a kötvényt a névérték 98 és 4/32-ért, illetve 98,125 %-áért értékesítik. A piaci ár olyan jellegzetes tényezők függvénye, mint a makroökonómiai környezet, az adós pozíciója, a központi bank kamatlábai stb.

A fent jelzett ár tartalmazhatja, de nem szükségszerűen a pillanatnyi kamatot (azt a kamatot, amely az utolsó kupon kifizetése után keletkezett). Ennek alapján megkülönböztetünk nettó árat aktuális kamat nélkül és bruttó árat, amely ezt a kamatot tartalmazza. Angolul ezt clean vagy flat szóval illetik a nettó ár és dirty szóval a bruttó ár esetében.

Ha ismerjük a kötvény aktuális árát és az évente kifizetett kamatot (részletet), könnyen kiszámíthatjuk a kötvény hozamát a következő egyenlet szerint: hozam = a kupon éves kamata / a kötvény nettó piaci ára.

A kötvény hozamának pontosabb mutatója azonban a lejáratig számított hozam (yield to maturity – YTM). A befektetőnek százalékos hozamot nyújt, amelyet a kötvény lejártáig ér el a vásárlás pillanatától f​üggően. Ha tehát a befektető a kötvényt a másodlagos piacon egy másik befektetőtől vásárolja, erre a mutatóra ügyelnie kell.

Az YTM számítás bonyolult és nem létezik erre pontos algebrai képlet. Diszkont tényezőről van ui. szó, a kötvény jövőbeli cash flow diszkontálásánál, amikor az YTM különbözőképp hatványozódik. A számításhoz különböző táblázati editorok és a trial and error módszer alkalmazhatók.