Kockázatvállalás

A kockázatvállalás egy olyan tényező, amellyel minden befektető naponta találkozni fog. Minden befektetés ui. bizonyos kockázatokkal jár. Némelyek jelentősen korlátozhatók vagy kiküszöbölhetők, léteznek viszont olyanok is, amelyeket egyszerűen tényként kell elfogadni. Minden befektetés más és más kockázattal jár, némelyek specifikusak, mások viszont minden befektetőt érintenek. Némely jelentős kockázat ellen az ún. hedgelés nyújt biztosítékot.

A kockázatvállalás a befektetés negatív oldala. A legnagyobb kockázat természetesen az, hogy a befektető elveszíti a befektetett eszközeit. De ahogy a továbbiakban bemutatjuk, ezt a nagy kockázatot néhány kisebb, már kezelhető kockázatra lehet bontani. Először is megmagyarázzuk, mit jelent az árfolyam-, a deviza és likviditási (mozgó tőkei) kockázat, majd azt is, hogyan védekezhetünk ellenük.

A kockázatot tényként kell elfogadni. A portfólió hozama szorosan kötődik a befektető kockázatvállalási hajlandóságához, a kockázat nagyságát pedig tisztességesen méltányolja a hozam nagysága. Az esetek többségében érvényes, hogy ha a befektető nagyobb hozamot szeretne, tudomásul kell vennie a nagyobb kockázatot is.

Árfolyamkockázat
Az árfolyamkockázat alapvető és a leginkább látható kockázat, amelynek a befektető ki van téve. Egyszerűen szólva olyan kockázat ez, amikor a pénzügyi instrumentum ára nem úgy alakul, ahogy a befektető elképzelte.

Képzeljenek el egy befektetőt, aki kiszámolta, hogy az XY részvény ára a következő hónapban 45 cseh koronáról 50 koronára emelkedik, és ez alapján vásárolt részvényeket.

Az árfolyamkockázatot annak a valószínűsége jelentette számára, hogy nem következik be a kiszámolt emelkedés. Vagyis nemcsak hogy nem emelkedik a részvény ára 50 cseh koronára, hanem akár a jelenlegi 45 koronáról is lejjebb csúszhat.

E kockázat ellen pl. úgy lehet védekezni, hogy negatív korrelációjú részvényt vásárolunk (olyan részvényt, amelynek ára emelkedik, amikor XY csökken). A legjobban azonban úgy védekezhetünk e kockázat ellen, hogy alapos elemzést végzünk minden pozícióba lépés előtt.

Devizakockázat
A devizakockázat csak azokat a befektetőket érinti, akik külföldi devizában fektetnek be, esetleg a Forexen kereskednek. A Forex kereskedők esetében azonban a deviza- és az árfolyamkockázat viszonylag átfedi egymást.

Képzeljünk el egy Csehországban élő befektetőt, aki azonban amerikai részvényekbe fektetett be. A befektetését ezért cseh koronára számítja át, mivel számára ez a fő deviza. Az amerikai részvényekből származó nyereséget jelentősen csökkentheti a dollár gyengülése a cseh koronával szemben.

A devizakockázat tehát azt a valószínűséget fejezi ki, hogy az átváltási árfolyam negatív irányban mozdul el, amely kihat a befektető befektetésére. Esetünkben tehát a devizakockázatot a dollár gyengülése jelenti a cseh koronával szemben.

A devizakockázat ellen devizahitel nyitásával lehet védekezni, esetleg az átváltási árfolyam rögzítésével. Ez pl. forward megkötésével érhető el.

Likviditási kockázat
A likviditási kockázat azokat a nehézségeket jelenti, amelyek a birtokolt eszköz készpénzzé történő átváltásakor lépnek fel. Ezek a nehézségek mind az eszköz eladási árával, mind az ehhez szükséges idővel összefügghetnek.

A likviditási kockázat egyszerűen fogalmazva azt a valószínűséget jelenti, hogy a piacon az adott pillanatban senki nem lesz, aki elfogadná a befektetőnek a pénzügyi instrumentum eladására vonatkozó ajánlatát. Ezért engednie kell az ajánlatból – többnyire csökkentenie kell az eladási árat, vagy úgy dönthet, hogy kivár az eladással.

Ez a kockázat nagyrészt elkerülhető, ha likvid eszközökkel kereskednek, tehát olyanokkal, amelyek iránt nagy az érdeklődés. Ha az adott eszközzel nagy volumenű ügyletet bonyolítanak le, a likviditási kockázat gyorsan csökken. Pl. a Microsoft vállalat Amerikában kereskedésbe vett részvényei esetében a likviditási kockázat jelentősen alacsonyabb lesz, mint ha ténylegesen ritka ezüst érméket birtokolnánk.