Jutalék

A jutalék egy pénzösszeg, mely a brókereknek és más közvetítőknek jár teljesített, vagy közvetített szolgáltatások fejében. Az angol nyelvben leggyakrabban a commision rate fogalommal találkozunk. Általában a kereskedési pénzösszeg bizonyos százalékát, illetve darabszámhoz kötött jutalékot jelent. Előfordulhat, hogy bizonyos esetekben a jutalék felső és alsó határa van megszabva.
A pénzügy világában a díjak és a jutalékok fogalma nagyon széles körben elterjedt. Ellentétben az átalánydíjjal, szorosan kötődik a ténylegesen elvégzett munkához vagy szolgáltatás mennyiségéhez.

A jutalékok és a kereskedés
A befektetésnél a jutalékok leggyakrabban a teljesített ügyletekhez kapcsolódnak. Ez azonban nem feltétlenül jelent egyedüli költséget a tranzakció során. A befektetők időnként díjakat fizetnek az ügyletkötési megbízásért, a tranzakció végrehajtásáért, pozíciógörgetésért és más hasonló szolgáltatásokért is. Ezért a befektetőnek az ügyletkötés előtt, mindig érdemes kellő figyelmet fordítania a brókercégek árlistáira.

A tranzakció végrehajtásáért járó jutalékot százalékban fejezzük ki az ügylet nagyságától függően (tized százaléknyi mennyiségben), illetőleg lehet egy fix összeg (ez az ár több száz korona nagyságrendű is lehet). Továbbá alkalmazzák a jutalék mértékének megszabására a fizetendő összeg minimális és maximális határát, a tranzakció volumenéhez viszonyítva. Azonfelül még az ügyfél találkozhat változó mértékű jutalékkal, az ügylet nagyságától, vagy mennyiségétől függően.

A jutalék mértéke
A jutalék általában úgy van megszabva, hogy fedezze a tranzakció ügyintézési költségeit. Ezek az ügylettel kapcsolatos terméktől, illetve a piactól függ. Például egy szokásostól eltérő pénzügyi derivatív ügyletnek alacsony likviditással, sokkal magasabb a végrehajtási jutaléka, mint egy hagyományos részvényvásárlási megbízásnak.
Azt, hogy a jutalék tartalmazza-e a haszonkulcsot, a közvetítő-, vagy brókercégtől függ. Némely pénzintézet egyedüli bevételi forrását a jutalék jelenti és így a jutalék összegét növeli a haszonkulcs is. Más társaságok azonban megengedhetik maguknak a haszonkulcs, vagy esetleg a teljes jutalék elengedését is. Nyereségének alapját így a spread (eladási és vételi ár közötti különbség) jelenti, például az ún. bid-offer spread. A befektető így a vételnél valamivel magasabb árat fizet, mint a valós ár és ellenkezőleg az eladásnál alacsonyabb értékesítési árfolyamon ad el, a piaci valós árnál. Ez a csekély árkülönbség jelenti a brókercég nyereségét.

A jutalékok, a díjjak és a fenn említett spreadok a piaci erőhatások tárgyát képezik, és például a konkurenciaharcok is befolyásolhatják. Ebben az esetben is érvényes tehát, hogy például az amerikai tőzsdepiac hozzáférése és ezen való kereskedés, amely felé számos brókercég orientálódik, a befektetők számára olcsóbb lesz, mint az OTC származtatott ügyletekkel való kereskedés, melyre csupán egy bank szakosodhat.
A jutalék mértéke szintén befolyásolhatja a tőzsdék hatékonyságát. A mai standardok a gyors elektronikus távrendszer, és a megbízás beadása gyakorlatilag ingyenes az elektronikus kereskedési platformon belül. A feltörekvő piacok azonban nem feltétlenül működnek elektronikus távrendszereken keresztül és a megbízás adása csak személyesen történhet. Innen származnak a magasabb költségek és az ezekből eredő jutalékok is. ​