ITM

Az In-the-money, rövidítve ITM a három pozíció egyike, amelyekben a realizálási (megvalósítási) ár előfordulhat az opciós ügyletekben. Az, hogy az opció az ITM pozícióban van, attól függ, hogy call opcióról vagy put opcióról van-e szó. Leegyszerűsítve elmondhatjuk, hogy call opció esetében a realizálási ár a mögöttes eszköz piaci ára alatt mozog. Put opció esetében a realizálási ár a mögöttes eszköz piaci ára felett mozog az opció megkötésének pillanatában. A további két pozíció, amelyben az opció realizálási ára előfordulhat az Out-of-the-money (OTM) és az At-the-money (ATM).​

Az opciós prémium és függése az opció pozíciójától

Az opciós kontraktusok megkötésénél a realizálási ár pozíciója jelentős szerepet játszik. Ebből következik ugyanis az opciót jegyző (eladó) jutalmának a nagysága, az ún. opciós prémium. A prémiumnak két összetevője van: az opció belső értéke és időbeni értéke. Az opció belső értékét éppen a realizálási ár határozza meg. A belső értéket az a nyereség alkotja, amelyet akkor érnénk el, ha a megkötést követően azonnal érvényesítenénk az opciót. Ezért az ITM opció esetében a belső érték függ a piaci ár és a realizálási ár közötti távolságtól. A további két pozíció (ATM és OTM) esetében a belső érték nulla.

Az opció időbeni értéke az opciós prémium egy része, amely lehetővé teszi a tulajdonos (a vevő) számára az opció érvényesítését az expiráció időpontjáig (a lejárati időig). Más szóval ez a jegyző számára kompenzációt jelent azért a kockázatért, amelyet azzal vállalt, hogy a tulajdonos az expirációig érvényesítheti az opciót. Az időbeni érték mindig fokozatosan csökken, ennek üteme azonban sohasem lineáris. Az expiráció napján az értéke nulla. Az expirációhoz közeledve, általában két héttel előtte az opció időbeni értéke gyorsabban csökken, mégpedig a piaci ár jobb predikciója miatt az expiráció időpontjában. Az opció tulajdonosa képes jobban dönteni, ha az adott opciót érvényesíti vagy hagyja lejárni. Az időbeni értéket a volatilitás mértéke is kialakítja, amikor az ingatagabb piaci helyzetekben a tulajdonosnak nagyobb esélye van a realizálási ár elérésére és a kiíró (a részvényt jegyző) viszont nagyobb kockázatot vállal a tulajdonos opcióérvényesítésével kapcsolatban.

Az opciók különböző pozíciói

Amikor arról határoznak, hogy milyen értékre állítsák be a realizálási árat, jó tudni, hogy az ITM pozícióban fizetjük a legnagyobb opciós prémiumot az eladónak, mert azt az opció belső értéke és időbeni értéke alkotja. Az ATM pozícióban csak az időbeni értéket fizetjük, mivel a belső érték nulla. Az OTM pozícióban levő opcióért a legkisebb opciós prémiumot fizetjük, mivel ismét csak az időbeni értékből áll, a belső érték nulla. Az ATM pozícióval ellentétben azonban az eladó kisebb kockázatnak teszi ki magát, hogy az opciót érvényesítik és ezért kisebb jutalmat fog követelni.

Végül mind a három pozíciót szemléletesen bemutatjuk az XY részvény esetében, amelynek értéke 91,80. A realizálási árak rövidített kínálata a táblázatban látható:
 

A kékkel jelölt mezőkben az ITM pozícióban lévő opciók értékei vannak feltüntetve. A zöld mezőkben láthatjuk, hogy a call opciók és a put opciók értékei egyeznek, ez ATM pozíciót jelent. A pirosan aláfestett mezőkben az OTM pozícióra vonatkozó értékek szerepelnek. Ez a táblázat csak a szemléltetést szolgálja, ezért a két opciótípus esetében csak öt kiválasztott realizálási árra korlátozódik. A valóságban a realizálási ár értékét nem korlátozzák.​