Index


Az index egy statisztikai mutató, egy bizonyos piac alakulásáról, esetleg más mögöttes aktívum egy adott időben történő változásáról. A gazdasági és a befektetési gyakorlatban leginkább részvényindexekkel találkozunk, de vannak más, például áruindexek is. Az indexet pontokban fejezik ki és értéke folyamatosan újraszámítódik, a mögöttes aktívum indexének aktuális értéke alapján. A részvényindex egy adott tőzsde, vagy a tőzsde egy részének aktuális helyzetét fejezi ki. Az indexet a részvények árfolyamából számítjuk ki, melyek aztán különböző követelmények alapján egyenlítődnek. Ez tehát egy matematikai képlet és lehetetlen közvetlenül az indexbe invesztálni. Befektetni azonban az index alapokba lehet, amelyek megpróbálják kopírozni az adott indexet, esetleg más, indexhez kötött eszközöket.

A részvényindex összetevői
A részvényindex kiválasztott részvényeket tartalmaz. Ezeket a részvényeket bizonyos feltételek alapján választják ki – például földrajzi vagy ágazati szempontok szerint. A részvényindexeket a következőképpen osztályozzuk:

  • Globális indexek – ezek az indexek nagyobb cégeket foglalnak magukba, függetlenül attól, hogy melyik ország területén vannak. A világgazdaság szituációját tükrözik. Ilyen például az S&P Global 100 index, illetve az MSCI.
  • Nemzeti és regionális indexek – azokat a vállalatokat öleli fel, amely egy adott ország területén, vagy egy bizonyos régión belül, a tőzsdén kereskednek. Így az adott területen lévő befektetők hangulatát mutatja. Nemzeti index például az S&P 500 és regionális index a STOXX EUROPE 50.
  • Ágazat indexek – az indexeket a geográfiai elosztás mellett, azon ágazatok alapján is feloszthatjuk, amelyekben kereskednek. Ismét a piaci hangulatot idézik a kiválasztott ágazatban. Sőt, amennyiben megfelelő a regionális felosztás is, a befektető az adott vállalat néhány közvetlen vetélytársára is rábukkanhat és ágazaton belül összehasonlíthatja őket. Erre precedens lehet például a STOXX Europe 600 Financials. Ez a felosztás lehet még részletesebb. Például a STOXX Europe 600 Financials indexen belül választhatjuk a STOXX Europe 600 Financial Services-t, vagy a STOXX Europe 600 Banks-t, stb.
  • További felosztás – az indexeket osztályozhatjuk még aprólékosabban. A befektető így találkozhat bizonyos tőkésítésű cégindexekkel, részvényosztalék állománnyal, vagy egy meghatározott kereskedési mód céljából létrehozott indexekkel. 
Az indexek súlyozása és struktúrája
Indexek teljesen egyforma részvényeket is magukban foglalhatnak, értékük azonban eltérő lehet. Ennek különböző okai lehetnek. Összetevői másként lehetnek kiegyensúlyozva, avagy az index tartalmazza az osztalékhozamot is.

Az index összetevőinek súlyozási típusai
  1. Ársúlyozású index – az index súlya arányos az árfolyamával. A 10 $-os részvénynek tízszer nagyobb súlya lesz, mint az 1 $-os részvénynek. Erre példa a Dow Jones Industrial Average index. 
  2. Piaci értékkel súlyozott index – ebben az esetben nagyobb súlya a cégnek van. Ilyen például az S&P 500 index, vagy prágai PX.
Egy másik lehetséges ok, két egyforma index értékbeli különbségére, az osztalékhozamhoz való eltérő viszonyulás. Az indexet számíthatjuk csak tőkehozammal, továbbá hozzászámolhatjuk az osztalékhozam újra befektetését, illetve az adózott osztalékhozam újra befektetését.

Index alapok 
Mint már fent említettük, önmagába az indexbe közvetlenül befektetni nem lehet. Léteznek azonban befektetési alapok, melyek másolják az adott indexet – azonos állománnyal és súllyal rendelkeznek. Ezeknek az index alapoknak hasonló előnyei és hátrányai vannak, mint a többi kollektív befektetési eszköznek. Viszont nem feltétlenül diverzifikált a befektetés az index alapoknál. Ez az index struktúrájától függ – például nagy expozíciója lehet néhány nagyvállalat miatt. Az index alapok gyakran nem érik el ugyanazt a teljesítményt, mint az adott index, ez az ún. követési hiba. Az alap például portfóliójának egy részét készpénzben tarthatja.

A gazdaságban és a pénzügyben az indexálást például az infláció (fogyasztói árindex), vagy a gazdasági hangulatindex mérésére (beszerzési menedzser index) használják. Az amerikai ingatlanpiacon például a Case-Shiller és sok más indexet alkalmaznak.