Hozam

A hozam (angolul yield, vagy return) a befektető nyeresége a befektetés fejében. A hozam lehet pozitív, vagy negatív. A negatív hozamot veszteségnek nevezzük. Továbbá a hozam kifejezhető abszolút (például 500 CZK), illetve relatív értékben is (például 5%) a kezdő befektetésből kiindulva. A hozam a kockázattal a legfontosabb fogalmak a pénzügyi világban. Ez a két fogalom, a likviditással egyetemben képezi az ún. befektetési háromszöget. A befektető célja a hozam és a likviditás maximalizálása, a kockázat minimalizálása mellett.

A hozam fogalma
Leggyakrabban százalékban van kifejezve. A hozam alapelve egy egyszerű képlettel fejezhető ki:



A tört nevezőjében található a kezdeti befektetés, vagyis a bement, melyet a befektető invesztált. A számlálóban helyezkedik el így a hozam, kimenet, amelyet a befektető az invesztíció által nyert. A részesedést, azaz a hozamot így értelmezhetjük úgy is, mint a befektető hatékonyságát.
 
Így számolható ki például a kamat hozama is. A kezdeti befektetés helyére a betét összegét írjuk és a hozam helyett a kamatot. A hozam fogalmát összetettebb koncepcióknál is használják. Magába foglalhatja például az időt és ehhez hasonló faktorokat. Alább bemutatjuk a legfontosabb hozamok jegyzékét.

A kötvények hozama
A kötvények hozamát három viszonylatban emlegetik. A nominális vagy névleges hozam a kötvény hozama, a nominális értékéhez viszonyítva. Az általános hozam a kupon hozamát jelenti a piaci árfolyamhoz képest.
Azonban egyik kifejezés sem megfelelő, mert nem tartalmazzák az időfaktort. Éppen ezért alkalmazzák a befektetési időszakra jutó hozamot (yield-to-maturity). Ez ugyanis az hozam, amelyet a befektető szerez a tartási idő alatt. 

A részvények hozama
A részvényeknél a hozam szintén több viszonylatban is szerepel. A tőkenyereség az a hozam, amelyet a tulajdonos a részvények árkülönbségén nyer. A következő módon számítjuk ki:



 Az osztalékhozam pedig egy részvényosztalék. A részvényre jutó nyereség és a részvény árfolyamának aránya. Összegzésével megkapjuk a teljes hozamot.
A hozam elméletének segítségével elemzik a vállalatok hatékonyságát. Leggyakrabban a befektető az eszközarányos nyereséggel (return on assets – ROA), sajáttőke-arányos nyereséggel (return on equity – ROE), illetve a befektetés megtérülésének mutatójával (return on investment – ROI) találkozhat. Ezek a mutatók általános képet nyújtanak a cég hatékonyságáról, ellenben nem elegendőek egy alapos elemzés végrehajtásához. Itt a befektető alkalmazhatja például a DuPont mutatórendszert. Itt a ROA fokozatosan elemeire bomlik a cég mérlegében. A befektető így összehasonlíthatja az egyes paramétereket, melyek a cég hatékonyságára hatnak – tőkeáttétel, haszonkulcs, eszközforgalom, stb.

A belső megtérülési ráta
A hozam elméletét a projektek értékelése során is alkalmazzák. Segít eldönteni mely projektbe érdemes belépnie. A cég megbecsüli az adott projekt cash flow-ját és kiszámítja a belső megtérülési rátát (internal rate of return, IRR). A döntést, hogy az adott projektnek alávessék-e magukat, a cég ezen és a finanszírozási arányszám összehasonlításával hozza meg.
Kiszámolásának folyamata hasonló a kötvény hozamának kiszámolásához, a lejárati ideig. A jövőbeni cash flow jelenértékének összege megegyezik a kezdeti befektetéssel.  A belső megtérülési ráta lesz tehát az az összeg, melyet a jövőbeni cash flow-val diszkontálnak, hogy egyenlősséget kapjanak.
Ez a módszer azonban sok akadályba ütközhet (például a cash flow előjelének változtatása nem létezik). Ezért kiegészíthető, vagy felcserélhető más eszközökkel, mint például a nettó jelenérték (net present value – NPV).