Hedging

A hedging (ezt az angol kifejezést fedezetnek, biztosítéknak fordíthatnánk) a befektetés védelmének módja a veszteségi kockázatok ellen. A hedging elve, hogy az egyik pozíciót a másik, ellentétes irányban nyitott pozícióval biztosítjuk (a pozíciók tehát negatív korrelációban vannak), pl. a részvények vagy devizapárosok vásárlásánál. Vagy a hedgingnél kihasználják a pénzügyi származékokat, pl. a forwardokat, a futures kontraktusokat, a swapokat, az opciókat és egyebeket.

A hedginget a befektetéseknél kezdték használni az árukereskedelemben, amikor a kereskedők szerették volna magukat biztosítani az áruk árcsökkenése ellen. A hedging napjainkban fejlődést mutat, amikor megnőtt a befektetők körében a kereslet a biztosított pénzügyi eszközök és a különböző hedging stratégiákat kihasználó ún. Hedge-fundok kibontakozása iránt.

Hedging az egymással szembeni pozíciók megnyitásával
A hedging egyik lehetséges módja az egymással szembeni pozíciók megnyitása. Pl. a hosszú (long) pozíciót az euróra biztosíthatjuk egy rövid (short) pozíció megnyitásával, amely nyereséget fog termelni az euró árfolyamának csökkenésekor. Minél inkább a nullához közelít ennek a 2 pozíciónak az összege, annál kisebb a veszteségi kockázat.

Hedging pénzügyi származékok felhasználásával
A befektetők a tőkepiacokon a befektetési pozícióikat a pénzügyi származékok felhasználásával biztosíthatják, amelyeknél előre megállapított árak és futamidők (lejárati időpontok) vannak. Mindenekelőtt a deviza forwardoknál és swapoknál használják ki, amelyek segítségével biztosíthatják magukat a devizakockázat ellen. Továbbá pl. futures kontraktusokkal, opciókkal vagy CFD kontraktusokkal. Ezekkel a származékokkal lehet tőkeáttétellel kereskedni és ezáltal nagyobb pozíciót biztosítani alacsonyabb részlettel, viszont ez a tőkeáttételes kereskedés kockázatával jár.

A hedginget a gyakorlatban pl. azok a cégek használják a befektetéseikhez, amelyek exportálják az árujukat vagy az eszközeik egy részét külföldi devizában tartják, esetleg a termelő üzemeik külföldön találhatók. Ezáltal közömbösítik a devizaárfolyamok és az áruk mozgásának kedvezőtlen hatását.

Példák a hedgingre: A cég ékszereket gyárt és ehhez aranyra van szüksége. A cég számára kockázatot jelent az arany árának nagy emelkedése, mert ezáltal megnőnének a gyártási költségei. Az arany árának jelentős növekedése esetén a cég csak nehezen tudná komolyabban emelni a termékeinek az árát. A cég kiszámítja, mennyi aranyra lesz szüksége az ékszerek előállításához pl. fél évre előre és a futures kontraktusok megvásárlásával előre biztosítja az arany megvásárlását előre megegyezett áron egy adott határidőig. Ha az arany ára nő, a cég megvárja a futures kontraktus expirációját (lejártát). Az arany leszállításakor az előre kialkudott árat fizeti ki, amely alacsonyabb az arany pillanatnyi piaci áránál és ez a cég számára előnyös. Abban az esetben, ha az arany ára csökken, a cég még a lejárati idő előtt eladja a futures kontraktust, és bár ebben a pozícióban veszteséget szenved, de aktuális piaci áron vesz aranyat, amely alacsonyabb mint az eredeti futures. A futures kontraktusból adódó veszteséget kiegyenlíti az arany alacsonyabb áron történő egyidejű megvétele.

Hedge-fundok
A hedging elvén alapul a befektetési alapok speciális csoportja, az ún. Hedge-fundok, amelyek a befektetésnél egyebek mellett éppen azt a stratégiát használják fel, amelyeknél az egyik pozíciót egy másik pozíció biztosít. E stratégiák közé tartozik pl.:

  • hosszú és rövid részvénypozíciók fenntartása (Equity long/short): a long és a short pozíciót egyidejűleg nyitva tartják és a portfólió menedzser a piac aktuális alakulása szerint változtatja a long/short pozíció arányát
  • páros kereskedés (pair trading): két különböző eszközön (pl. részvényen), amelyek egymással korrelálnak megnyitnak egy hosszú és egy rövid pozíciót, ezáltal a pozíciók fedésbe kerülnek és csökken a veszteségi kockázat.​
Végül hangsúlyozni kell, hogy a hedging célja nem a nyereség, hanem a védekezés a befektetési veszteségek kedvezőtlen következményei ellen. Abban a pillanatban, amikor a befektető biztosítja az egyik pozíciót a másik pozíció megnyitásával, ugyan lefedi a veszteséget, de egyúttal lefarag egy részt a saját nyereségéből.