Halálkereszt


A halálkereszt (angolul death cross) viszonylag ritka áralakzat a technikai elemzés területén.  Ez egy medve, azaz eladási jelzés. Akkor formálódik ki, hogyha az 50 napos mozgóátlag árfolyamadata metszi a felülről lefelé csökkenő 200 napos mozgóátlag vonalát. Ennek fordítottja a vételi jelzés, azaz az aranykereszt (golden cross).

Az ábrán az első körben a halálkereszt látható, a másodikban az aranykereszt. A harmadik kör egy lehetséges új halálkereszt. A kék vonal az 50 napos napi átlagot jelzi, a piros a 200-napos átlagot.

A pontos meghatározás szerint a rövidebb mozgóátlagnak az 50 napos számít, a hosszabbnak a 200 napos. Továbbá a definíció szerint az átlagoknak lefelé kell irányulniuk. Abban az esetben, hogyha a hosszabb mozgóátlag még nem fordult meg, ez befejezetlen jelzés, és a befektetőnek ajánlatos megvárnia a megerősítést. Ez a befejezetlen jelzés a dark cross (sötét kereszt). A harmadik kör az ábrán ezt az esetet jelzi. Amennyiben a befektető kivárta a 200 napos mozgóátlag visszafordulását, a befektetés nyereséges volt. Hogyha azonnal pozícióba lépett volna, veszteség követte volna ezt a lépését. A gyakorlatban azonban így nem különböztetjük meg, és a sötét keresztet is gyakran halálkeresztként említjük.

Ettől a pontos meghatározástól részben eltérhetünk más átlagok alkalmazásával, például a 10 és 40 naposakkal. A hosszabb mozgóátlag legalább a rövid háromszorosának kell lennie, a megfelelő időköz elérése végett. Ez a szignál azonban nem lesz olyan erős és hatékony, mivel a legerősebbnek az 50 napos átlagot a 200 naposhoz viszonyítva tartják.

A mozgóátlagok alkalmazása
A technikai elemzésben a mozgóátlagot gyakran használják. Általában támasz, vagy ellenállási szintet jelentenek. Különböző mozgóátlagok kölcsönös pozíciói, vagy metszéspontjai (crossovers) is jelzéseket adhatnak.

A halálkereszt alakzatnál az árfolyam az erősebb hosszabb átlag alá kerül, de ritkán a rövidebb alá is. Ezután ezek az átlagok jelentik az ár ellenállását.
A mozgóátlagoknak azonban van egy gyenge pontjuk – késve érkeznek. Míg a mozgóátlag ívével igazolja a trendet, addig nagyon hosszú idő telhet el. Részben ez a probléma kiküszöbölhető exponenciális átlagok használatával, egyszerű átlag helyett. Ezek nagyobb súlyt helyeznek a közelebbi árfolyamokra. Ennek ellenére is az exponenciális mozgóátlagnak késleltetett a reakciója. Hogyha a befektető ezeket a jelzéseket követi, lehetséges, hogy nem a megfelelő időpontot választja a pozícióba történő be-, illetve kilépésre. Viszont megfelelő pozícióban lehet a trend fő irányvonalában.

Jelzés hatékonysága.
1962 óta az S&P 500 index 200 napos átlaga felülről összesen 26-szor keresztezte az 50 naposat. Ez a metszéspont 14 alkalommal hosszú távú csökkenést jelzett, ami körülbelül ötvenszázalékos sikerességi arány. Viszont hogyha szigorúan alkalmazzuk a definíciót, és helyes jelzésnek csak a csökkenő 200 napos átlagot tekintjük, a jelzés hatékonysága jelentősen megnövekszik. A tizenkét eredménytelen jelzés közül, mindössze 3 felel meg ezeknek a követelményeknek. A befektető az első két lehetőségtől elesik, és a harmadiknál csökken a nyeresége, miközben az átlag változására vár. Sikerességi arány 15-ből 12.

A halálkereszt és a további más jelzések, melyek az átlagok kereszteződésén alapszanak, leghatékonyabbak akkor, hogyha mutatókkal (indikátorokkal) együtt alkalmazzuk a trendpiacon. Az indikátor hamis jelzéseket adhat abban az esetben, hogyha a piac oldalazó trendben van és így kisebb különbségek alakulnak ki az árfolyamok között.​