Bollinger szalagok

A Bollinger szalagok (vagy görbék) a technikai elemzés leggyakrabban alkalmazott indikátorai közé tartoznak. Az ún. volatilitás indikátorok közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy az árváltozások sebességét követik, összevetve a történeti árértékekkel. Az indikátort úgy rajzolják fel, hogy kiszámítják a mögöttes eszközök normál árfesztávolságának alsó és felső határát. Ezt követően az indikátort úgy értelmezik, hogy amikor az ár eléri a felső Bollinger szalagot, kialakul egy eladási jel, és fordítva, ha az ár az alsó görbét érinti, vásárlói jel keletkezik.

Az indikátort a 20. sz. 80-as éveiben John Bollinger kereskedő találta fel. Ezt a statisztikai elvek és elméletek ismerete előzte meg. Az alapvető gondolat az ún. statisztikus adateloszlás elmélete, amely kimondja, hogy az összes adat 95 %-a egy adott időintervallumban egy adott árfesztávolságon – ún. két sztenderd eltérésen – belül található.

A Bollinger szalagokat 3 görbe formájában ábrázolják. A középső görbe az egyszerű csúszó átlagárat jelöli (a képen alul mint piros átlagot – ún. mean – ábrázolták). A felső görbe hasonló a középsőhöz, de egy adott számú sztenderd eltéréssel felfelé tolódott az átlagártól. Az alsó görbe a felsőhöz hasonló módon azonos számú sztenderd eltéréssel lefelé tolódott az átlagártól. Az indikátor leggyakoribb beállítása a csúszó átlagár kiszámításánál 20 érték (20 időszakasz, pl. napok száma) és a sztenderd eltérések kiszámításánál 2 érték (2 sztenderd eltérés távolsága).

Bollinger görbék
A Bollinger görbéket rendszerint a mögöttes eszközök ára mentén felrajzolják. Legelőször kiszámítják a csúszó átlagárat és a Bollinger görbéket felrajzolják a sztenderd eltérés magasságában a csúszó átlagár felett és alatt. Mivel a sztenderd eltérés egyúttal a volatilitás mértéke is, a Bollinger görbék automatikusan változtatják az alakjukat az ár volatilitása alapján – a magasabb volatilitás idején kiszélesednek, és az alacsonyabb volatilitású nyugodtabb időszakban összehúzódnak.


A Bollinger görbék alkalmazása
Az alkalmazás alapvető feltétele, hogy az árak igyekeznek a felső és az alsó görbe között mozogni. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy a túlságosan optimista kereskedők szélsőséges árszintekre nyomják az árakat, ahol az árak megállapodnak, majd visszatérnek az átlagértékekhez. A piac nagyon kedvezőtlen hangulata esetén mindez fordítva történik.

A trendváltozás indikátora – amikor a görbék szokatlanul távol vannak egymástól, olyan jel (szignál) lehet, hogy a jelenlegi trend a végéhez ért. Ha görbék nagyon közel vannak egymáshoz, azt is jelentheti, hogy a piacon hamarosan egy új trend jelenik meg. A Bollinger görbék szélsőséges összehúzódásakor/kiszélesedésekor többnyire nagy ármozgás indul el ellenkező irányban vagy egyenesen trendváltozás következik be.
Ha az ár áttöri (átmetszi) a felső vagy az alsó görbét, valószínűsíthető, hogy a piac előbb vagy utóbb megfordul és az ár visszatér az átlaghoz – l. a következő ábrát:

A mozgás, amely elkezdődött az egyik görbénél, pl. az alsónál, arra törekszik, hogy áthatoljon az egész sávon egészen a felső görbéig és fordítva (ez látható a fenti ábrán is).

Az indikátor beállításakor a saját kereskedelmi platformunkon alkalmazhatjuk az időperiódusok számának módosítását, amelyben az árat követjük és 20 érték helyett pl. 10 vagy 40 értéket alkalmazhatunk. Pl. a 10-es periódus alkalmazásakor az indikátor viszonylag „gyorsabbra" vált és érzékenyebb lesz (a kisebb ármozgásokra reagál), a 40-es periódus alkalmazásakor, amikor egy nagyobb számú időszakaszt értékelnek az indikátor csak a nagyobb ármozgásokra reagál.

A Bollinger görbék indikátort az ármozgások előrejelzésére használják mint a lehetséges trendforduló jelét. Ahogy az összes műszaki indikátor esetében is érvényes, nem alkalmazzák önállóan, a jel megerősítéséhez további indikátorokat is fel kell használni.​