Alapeszköz, mögöttes eszköz

Az alapeszköz (gyakoribb elnevezéssel: mögöttes eszköz) olyan eszköz, amelyből levezethető a pénzügyi származék ára, mint pl. az opciók, a forwardok, a futures stb. Mögöttes eszközök lehetnek a részvények, a kommoditások (áruk), a devizák, a kötvények, a részvényindexek és számos egyéb pénzügyi eszköz. A pénzügyi származékok egyre kedveltebb instrumentumok, mindenekelőtt változatosságuknak köszönhetően.

Pénzügyi származék
A származék a pénzpiac eszköze, amelynek értékét a mögöttes eszközből vezetik le. A származékügyletekre jellemző, hogy a származék megkötésének ideje eltér a teljesítés dátumától. Ezek az ügyletek ún. határidejű ügyletek.

A származékügyeletek a származéktőzsdéken vagy az OTC piacokon köthetők. A mögöttes eszköz szempontjából az a különbség köztük, hogy a tőzsdéken a kontraktusok nagysága standardizált. Ez azt jelenti, hogy az eszközt csak a tőzsde által megszabott mennyiségben lehet vásárolni/eladni, pl. egy kőolaj futures kontraktus 1000 hordó Brent olajat tartalmazhat. Az OTC piacokon a kereskedő felek tetszőleges mennyiségről köthetnek megállapodást. A tőzsde azonban további ügyleti feltételeket is standardizál, a kommoditásoknál pl. a leszállított nyersanyagok minőségét is.

A pénzügyi származék lerendezése kétféle módon történhet. Az egyik az ún. készpénzzel történő fizetés, amikor kiegyenlítik a mögöttes eszköz pillanatnyi ára és a származék realizálási ára közötti különbséget, amelyet az ügylet megkötésekor állapítottak meg. Ezt a módszert alkalmazzák a leggyakrabban. A másik lehetőség a mögöttes eszköz leszállítása. Ezt a lehetőséget pl. az árukkal történő ügyletek során alkalmazzák, mindenekelőtt futures kontraktusok segítségével. Az eszköz leszállítása azonban nemcsak a kommoditásokat érintheti. Le lehet szállítani pl. előre megállapított számú részvényt vagy bizonyos összeget külföldi devizában. Ebben az esetben a mögöttes eszköz cseréjére kerül sor egy megállapított pénzösszeg fejében.

A pénzügyi származék esetében szinte bármi lehet mögöttes eszköz. Ezúttal azonban csak néhány alapvető eszközt mutatunk be és ezekhez rendeljük a hozzájuk leggyakrabban köthető pénzügyi származékot.

Részvény mint mögöttes eszköz
Elsőként a részvényeket vesszük szemügyre. A részvények olyan típusú eszközök, amelyek tulajdonrészt biztosítanak egy társaságban, annak nyereségében és a társaság likviditási maradékának részesedésében. A származékok segítségével megvalósult részvényügyletek esetén leggyakrabban opciós kontraktusokat alkalmaznak. Ezt a pénzügyi származékot nem csak a spekulatív ügyleteknél alkalmazzák, amelyek valamennyi származékra jellemzőek. Léteznek olyan részvénytársaságok is, amelyek opciók segítségével igyekeznek motiválni az alkalmazottaikat, főleg a társaság legfelső vezetését.

Kommoditás (áru) mint mögöttes eszköz
A következő vizsgált mögöttes eszközök a kommoditások. A kommoditásokkal történő közvetlen kereskedés mindig nagyon bonyolult és költséges dolog lenne, mégpedig az áru rossz átválthatósága, de az árupiac idényjellege miatt is. Pl. a mezőgazdasági terményeket nem naponta takarítják be. Ezért a kommoditásokkal elsősorban futures kontraktusok segítségével kereskednek. A futures a független pénzügyi származék típusa, ami azt jelenti, hogy mindkét szerződő félnek kötelezővé teszi a megkötött származék kontraktus rendezését. A futures kontraktusok minden esetben standardizáltak, azaz valamennyi megkötött kontraktus során csakis a megállapított mennyiségű mögöttes eszközt lehet megvenni/eladni.

Külföldi deviza mint mögöttes eszköz
Felsorolásunkat (amely korántsem teljes) a devizákkal fejezzük be. A külfölddel kereskedő társaságok elsősorban azért hasznosítják a pénzügyi származékokat, hogy megvédjék magukat a devizakockázattól. A devizakockázat úgy keletkezik, hogy a vevők nem fizetnek azonnal a leszállított áruért, hanem mindig egy bizonyos késéssel. A devizaárfolyam azonban pillanatonként változik, tehát ha a vevő csak egy hónap múlva fizet, az exportáló társaság igen eltérő összeget kaphat hazai devizában. A társaságok ezért védekezésként az opciókat vagy a forwardokat alkalmazzák. A forwardokat akkor használják, ha biztosak abban, hogy a társaság egy adott időn belül megkapja az áruja ellenértékét. Ez ismét egy független származéktípus, a futures-szel szemben azonban a megkötött kontraktusok nem standardizáltak. A társaság akkor használja az opciókat, amikor nem bizonyos, hogy valóban a pénzéhez jut. A származékok révén az árfolyam egy adott szinten rögzül az egyeztetett időpontig.