A silver-lining jelenség

A silver lining jelenség olyan inger, mely a befektető lelkében zajlik le, nyeresége és vesztesége összegzésénél. A befektetőnél mentális téren, aki jelentős veszteséget könyvelt el, alacsony nyereség mellett, ennek a jelenségnek az értéke magasabb, mint annál, aki csak vesztéséget ért el, még akkor is, hogyha a végösszeg mindkét esetben azonos. E megnevezés egy angol mondásból ered, a silver-lining pozitív történést jelent, a különben negatív környezetben (magyar megfelelője a „minden rosszban van valami jó is" lehet).

A silver lining jelenség tehát átvitt értelemben értelmezi azt a helyzetet, amikor a befektető ki van téve a „jó és rossz híreknek". Kifejti, hogy a befektető lelkiállapotának elviselhetőbb-e, hogyha ezeket az információkat fokozatosan (szeparálva) kapja, vagy egyszerre (integrálva). Hogyha elvonatkoztatunk a pénzügyi tőzsdétől, a silver-living jelenség például a kiskereskedő helyzetét is szemléltetheti, aki csökkentheti az árait, vagy meghagyhatja jelenlegi árfolyamon, de az ár egy részét elengedi a vásárlónak, mint kedvezményt. Az eredmény mindkét helyzetben ugyanaz, de a második esetben a vásárló valószínűleg elégedettebben távozik (pszichikailag magasabb értéket szerzett).

A silver-lining jelenség elve
Ez a jelenség tehát egy olyan helyzet, ahol egy egyén információk tömegéhez jut, és két lehetőség közül választhat, hogyan fogadja:

  • integráltan – az információk tömegét egy egészként kezeli, vagy
  • szeparáltan – felosztja optimista és pesszimista információkra.

Egyes tanulmányok bizonyították, hogy sok ember öntudatlanul is az információhoz való hozzájutás szeparált formáját alkalmazza, a tudatalattijuk felosztja az információkat „jó" és „rossz hírekre".  A negatív információk elfogadása sokkal könnyebb, hogyha egy csekély pozitív információval van kiegészítve (amely azonban a negatív jelenséghez képest, jóval kisebb mértékű).

A befektetések világában a jelenség működését a következő példával szemléltethetjük:

Képzeljünk el két befektetőt, A-t és B-t, akik ugyanazon részvényekbe fektetnek be. Egy héten keresztül figyelemmel kísérjük reakcióikat, a vásárolt részvények árfolyamváltozásainak hatására. Az A befektető türelmetlen és naponta figyeli részvényeinek áringadozását. A B befektető elfoglalt és csak a hétvégeken ellenőrzi részvényeit. A hét elején a részvények árfolyama 20 $ és tovább a következőképpen alakul: 

​ 

Mikor a hétvégén a B befektető megnézi portfólióját, döbbenten látja több, mint 3 dolláros részvényre jutó veszteségét. Az A befektető, aki naponta figyelte az árfolyamváltozásokat, silver-lining hatásnak lesz kitéve a pénteki nyereség láttán és a veszteségre, mely azonos összegű, sokkal jobban reagál.
 
A silver-lining hatás elve ellenkező esetben is működik. Ha ismét megfigyeljük ugyanezt a két befektetőt, A-t és B-t, azonban a portfóliójuk ellentétes trendben változik (egész héten emelkedik, pénteken csökken), az A befektető pszichikai frusztrációt él meg, a pénteki csökkenés miatt és nem tekint olyan pozitívan a teljes hozamra. ​