A Hedge-fundok

​A Hedge-fundok (hedge = fedezet, fund = alap) a kevésbé szabályozott befektetési alapok egyik csoportja. A Hedge-fundok (fedezeti alapok) a gazdasági fejlődéstől független abszolút hozamokra törekednek és a befektetett eszközök nagy nyereségeket, de nagy veszteségeket is hozhatnak. Ezeknek az alapoknak a kezelési illetékei magasabbak, mint más alapok esetében, általában 1 – 4 % / részvény körül mozognak, miközben az átlag évente két százalék. Ezeknek az alapoknak az átláthatósága rendszerint alacsonyabb. Ezért ezek az alapok csak a magasan kvalifikált befektetők számára ajánlottak, akik tudatában vannak az összes kockázatnak, amelyeket ezek az alapok jelentenek, és kellő tőkével rendelkeznek.

Hogyan működik a Hedge-fund?
A történelmileg első ilyen típusú alapot 1949-ben hozták létre és úgy biztosították a veszteség ellen, hogy hosszú pozícióba fektettek be és egyúttal a rövid pozícióval fedezték. Innen tulajdonképpen az alap elnevezése – fedezett. Napjainkban azonban az alapok többségének nincs kockázati biztosítása. A mai Hedge-fundok különböző befektetési stratégiákat kombinálnak, amelyek magas kockázatuk miatt más alapok számára elfogadhatatlanok. A szabályozás hiánya miatt azonban a Hedge-fundok megengedhetik maguknak ezeket a stratégiákat.

A Hedge-fundok kezelői a pénzügyi piac szinte valamennyi eszközét felhasználják, mint pl. a részvényeket, a kötvényeket, az árukat vagy a pénzpiaci eszközöket és a különböző pénzügyi származékokat. A Hedge-fundokat, mivel befektetési stratégiájuk nagyrészt spekulatív, sokáig igen kockázatosaknak tartották. Másrészt némely alkalmazott stratégia (long/short pozíció, páros kereskedés, piacsemleges stratégia) azt a tényt használják ki, hogy a rövid és a hosszú pozíció kölcsönösen biztosítja egymást és ezáltal a veszteség kockázatát igyekeznek minimalizálni.

Jelenleg a Hedge-fundok viszonylag magas nyereségességük miatt egyre népszerűbbek. Hosszabb távon értékelve sikeresen túlszárnyalják más alapok hozamait és a piacok átlagos hozamait is. Ennek ellenére számos országban ma is csak a kvalifikált befektetők számára engedélyezett befektetni ezekbe az alapokba és a széles nyilvánosság hozzáférését továbbra is szabályozzák. A Hedge-fundok esetében pl. tilos az apróhirdetés, rendszerint tömör weboldalaik vannak, amelyek gyakran csak a befektetőknek nyújtanak logint. A minimális befektetési tőkét többnyire 100 000 USD körüli tételre korlátozzák. Gyakran megtörténik, hogy ha az alap elegendő eszközt vesz ki, a többi befektető előtt bezárul.

A Hedge-fundokban gyakran korlátozzák az eszközök kivételének likviditását. Ezt többnyire a kevésbé likvid eszközökbe történő befektetések indokolják, ezért a pénzek kivétele bizonyos felmondási időhöz kötődik. Ez a határidő korábban pl. negyedéves volt, jelenleg azonban egy hónap körüli időre rövidül.

A Hedge-fundokban többnyire tapasztalt menedzserek dolgoznak, akik olykor maguk is társtulajdonosai ezeknek az alapoknak és ezáltal közvetlenül érdekeltek az alapok eredményességében. Ezeket a menedzsereket anyagilag is megfelelően jutalmazzák. A Hedge-fundokat szinte nem is szabályozzák és ennek köszönhetően lazább szabályok alapján lehet őket befektetni, több kísérletezésre adnak lehetőséget és ezáltal magasabb hozamok érhetők el.

A Hedge-fundok legjellemzőbb stratégiái

  • Long/Short Equity – a portfólió menedzser hosszú pozíciójú és rövid pozíciójú részvényeket egyaránt vásárol és az aktuális piaci elvárás alapján változtatja az arányukat
  • High frequency trading – nagyon rövid időtávú kereskedés (nagyságrendileg t9bb tucat ügylet másodpercenként)
  • Equity market neutral – hasonlít az előbbi stratégiára, de hosszú és a rövid pozíciók arányát 50:50 között tartják fenn
  • Pair trading – két különböző eszközön (pl. részvényen) elindítanak egy hosszú pozíciót és egy másik rövid pozíciót, ezáltal a pozíciók fedik egymást és csökken a veszteségek kockázata
  • Global Macro – a portfólió menedzser a politikai események vagy a makroökonómiai adatok alapján megkísérli megbecsülni az eszközök árának fejlődését (pl. a valutaárfolyamokét, az árukét stb.)
  • Event Driven – kihasználja a részvénytársaságok életciklusaival kapcsolatos piaci eseményeket, pl. a vezetésben történt változásokat, a tulajdonosváltást, a gazdasági eredmények bejelentését, az osztalékok kifizetésének változását stb.
  • Leverage Trading – tőkeáttételes kereskedés, amikor a Hedge-fund a saját eszközeihez (margin) kölcsönt vesz fel és megsokszorozza a nyereségeit, de akár a veszteségeit is
  • arbitrázsok és sok más stratégia